╳

 Európára Nexit vár. Az Európai Unióból kilépő következő ország--Hollandia. A hollandok, akárcsak a britek elégedetlenek az Eu pénzügyi és migrációs politikájával. Az integráció pozitívumai egyelőre felülmúlják a negatívumokat, de nem  kizárt, hogy Hollandia után a többi euroszkeptikus--Svédország, Ausztria, Dánia és Finnország is a távozás mellett dönt--vélik a szakértők.

 Nagy.Britannia még nem távozott véglegesen az Európai unióból-a határidő decemberben jár le-de már egy másik ország készülődik a távozásra--Hollandia. Ezt a folyamatot a Brexit analógiájára, Nexitnek  nevezték. Az angol exit (kilépés) szóhoz hozzátették a Niederland (Hollandia) "N" kezdőbetűjét. Abban már kevesen kételkednek, hogy a Brexitet a Nexit követi, csupán a mechanizmus és a határidők képezik vita tárgyát. Ez különösen nyilvánvalóvá vált az elmúlt héten tartott európai csúcsértekezlet eredményeiből. Akkor fogadták el a 2021-2027 évi uniós költségvetést  és a gazdasági  válságból való kilábalás  Next Generation EU tervét. A döntéshozatal folyamata majdnem öt napig tartott és hajnalig tartó viták, az állam- és kormányfők számtalan kompromisszuma és olykor asztalcsapkodás kísérte.

A csúcstalálkozó végeredményben megmutatta mennyire különböző érdekeket védenek az Eu tagjai.

 A csúcstalálkozó fő kerékkötője Hollandia miniszterelnöke Mark Rutte volt. Neki semmi se tetszett. A Francia- és Németország által javasolt hétéves költségvetés (több mint egytrillió euró)—neki túlságosan pazarló.  A gazdaság megmentésének terve a koronaválságtól (750 mlrd euró)- a Next Generation Eu - a nem donor országok eltartottságát ösztönzi, melyek csak többet akarnak meríteni a közös európai kondérból.

Ezekből az országokból Rutte miniszterelnök szerint egyre több lesz, idesorolva nem csak a kelet-európai neofita országokat (Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia), de a fontosabb földközi-tengeri országokat is (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Portugália). 

Viszont Magyarországnak, a Szovjetunió korábbi szövetségesének gazdasági talpraállításához nem szabad segélyeket adni, csak hiteleket, vallja Rutte.

Szerinte figyelemmel kellene kísérni, hogy betartja- e ez az ország a demokratikus elveket (a bíróságok függetlenségét, szólásszabadságot),valamint a tolerancia  európai normáit. Ha nem tartja be, financiálisan meg kell büntetni, az aktuális segélyeket meg kell tagadni, hangsúlyozta Rutte az uniós költségvetés vitáján.

"Az Eu csúcstalálkozó megmutatta, mennyire mély az Eu széttagoltsága és hogy a nemzeti érdekek gyakran előtérbe kerülnek, még akkor is, amikor csak néhány tízmilliárd eurórol van szó."--mondta a «Газете.Ru»("Gazeta.ru")-nak a Saxo Bank makrogazdasági elemzés osztályának vezetője Christofel Dembik. A szakértő véleménye szerint a csúcstalálkozón megnyilvánuló csalódottság és elkeseredettség azt mutatja, hogy az ott elfogadott határozatoknak hosszú távon negatív következményei lesznek az egész Eu működésében, erősíteni fogják a kormányzó elit soraiban a széthúzást.

"Bár kevéssé tűnik valószerűnek, de ez a csúcs az Eu-ból való távozás felé lökheti Hollandiát. A tagállamok közti bizalom, mely a jóhiszemű együttműködésen alapszik, és amely az európai építkezés lényegéhez tartozik,  megrendült"--vonja le következtetését a dán Saxo Bank szakértője.

Hogy mennyire valószerű ez a prognózis, ha másból nem, abból látszik, ahogyan a 27 ország vezetői által egyeztetett hét éves költségvetést a felsőbb hatóság, az Európai Parlament értékelte. Az uniós költségvetést kötelező a nemzeti parlamentek és az Europarlament elé vinni. A 2021 — 2027 évek egyeztetett költségvetését az Európai parlament már megbírálta. A hétvégén (júl. 25-26 ford. megj.) a parlamenti képviselők nevében közzétett határozatban a végleges dokumentumban szereplő 40 program majdnem mindegyikével kapcsolatban elégedetlenséget fogalmaztak meg.

A képviselőknek nem tetszett, hogy az egyes országok szén alapú energiaforrásokról való "zöld átmenet" programjain sokat spóroltak. A migránsok menekülttáboraira és a határvédelemre szánt eszközök csökkentése is kérdéseket vetett fel, mely az "EU pozícióit fenyegeti az egyre instabilabb és bizonytalanabb világban".. A digitális korszerűsítésre fordítandó kiadások megvágása "Európa következő nemzedékeinek jövőjét fenyegeti".

Szeptemberben a szabadságok leteltével az Európarlament megvizsgálja  a költségvetést, ami óhatatlanul az euróintegrátorok és euroszkeptikusok újabb szembenállásához vezet.

Minden ajtó kulcsa.

Nem csoda, hogy az európai médiában az utóbbi napokban egyre gyakrabban fordul elő a Nexit szó. A kifejezés megteremtője - a holland ellenzéki "Szabadság Párt" vezetője Geert Wilders. Ő már 2014-ben, vagyis két évvel az előtt, hogy a britek népszavazást tartottak az EU-ból való kiválásról, a Nexitre szólította fel honfitársait.

"A Nexit a legjobb, ami történhet velünk. Újra gazdák lennénk az országunkban .  A bejárati ajtóink kulcsát újra a kezünkben tarthatnánk."--mondta Wilders az egyik interjújában.

Hollandia miniszterelnöke Rutte nem agitál nyíltan a kilépés mellett. Egyszer valahogy még konkrét érveket is felhozott a holland politikai fordulat ellen. Az ország elvesztene másfél millió munkahelyet, kezdődne a káosz, mondta Rutte 2017-ben, London és Brüsszel legkeményebb szembenállásának idején. De az utóbbi hónapokban, amikor a britek és Európa különválása eljutott a adósságok számolásába, Rutte a hollandok többségével egyetemben aktívabban lép fel az függetlenné válásának érdekében. És Hollandiában a többség euroszkeptikus.

Még 2017-ben a  Bruges Comp kutatóközpont közvélemény kutatást tartott, melynek  során kiderült, hogy a hollandok 56%-a szimpatizál  az Eu-ból való távozással.

Azóta ez a gondolat, főleg a migrációs válság hátterében, egyre népszerűbbé válik.  Hollandiában mindössze 17 millió ember lakik viszonylag kis területen, így a népsűrűség viszonylag magas (Európában a 4. legmagasabb) és sok holland betegesen reagál a menekültekre vonatkozó össz-európai kvótákra.

A hollandok még Ukrajna Eu csatlakozását is megpróbálták blokkolni. Az erre kiirt népszavazáson a lakosság   64%-a „nem”-el szavazott.

Boris Johnson  Бориса Джонсона parafadugója.

A The Telegraph szerint Hollandia polgárai között  népszerű London volt polgármesterének, Nagy Britannia jelenlegi miniszterelnökének Boris Johnsonnak, a Brexit hívének cikke.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a bornak a parafadugós palack a legmegfelelőbb, valamint a repülőgép felszállásakor a bekapcsolva hagyott okostelefonok veszélyt jelentenek az utasoknak. Később kiderült, hogy ezek tévedések.

„Hasonló mítoszok az Eu fontosságára vonatkozó állítások”, mondta Johnson egyik fellépésén.

Nagy-Britannia példája, úgy tűnik, nem csak a hollandokat lelkesíti.

 A Nexit után a Frexit (Franciaország) következhet, írja az európai média.

De Hollandia után a legvalószínűbb szabadúszók mégiscsak Svédország, Dánia és Ausztria lesznek.

 Vagyis az Eu új hétéves költségvetésének tárgyalása során kialakult „zsugori négyek” csoportja. A tárgyalások során e négyekhez Finnország is csatlakozott.

 Mondhatjuk, hogy ezen észak európai országok álláspontja közös—vonja le a következtetést a Saxo Bank elemzője Christofer Dembiq, aki Koppenhágában él és különös részrehajlással figyeli a dánok és a hollandok hangulatát.

A „Gazeta.ru” («Газетой.Ru») által kérdezettt orosz szakértők nem hajlamosak az Eu dezintegrációjának kérdését dramatizálni. „A jelenlegi formátumban az Eu inkább geopolitikai, mint gazdasági tervezet. Éppen ezért a szegény és gazdag országok közti polarizáció nem zavarja az Eu, mint intézmény működését”,--monja az Orosz Népgazdaság és Állami Szolgálat Akadémiája RANKhiGS (РАНХиГС) állami szolgálat és igazgatási Intézete jog- és államtudományi tanszékének docense,  Kira Szazonova. Úgy gondolja, hogy olyan reális ellenzéki erő,  mely képes lenne az euroszkeptikusok önálló blokkjának kialakítására, egyelőre nem figyelhető meg az Eu-ban.

Visszatérés a konzervatív értékekhez

A skandináv országoknak van esélyük arra, hogy megőrizzék Európát és Európában önmagukat, ha az Eu liberális modellje megbukik, mondja Maxim Sein a „BKSZ Bróker” («БКС Брокер») befektetési főstratéga.

A „zsugori négyek” fenti országai és Britannia gazdaságilag, valamint az értékek és elvek szempontjából valóban közel állnak egymáshoz.

„Ez a közösség változatlanul szembe fogja magát állítani Európával, melyet a teljes széteséstől csak a konzervatív értékekhez való visszatérés tarthat vissza”, vélekedik a szakértő. 

Az Eu egyik országa sem akar akkora önállóságot, hogy le kelljen mondania a közös piac valamennyi előnyéről, a fiskális politika befolyásolásának lehetőségeiről mondja a TeleTrade vezető elemzője Pjotr Puskarev (Петр Пушкарев).

„Bármit is mondanak, Európa a közös nevező keresésének elve alapján él, hogy legalább részben kielégítse minden Eu tagország igényét. És az északi országok bármennyire közel állnak egymáshoz  jólétük tekintetében,gazdaságilag nem hajlandók saját levükben főni”,--mondja Puskarev.

 Még az európaiak számára oly fájó migránskérdés is jobban kezelhető Európa határain belül, mint kívül, véli a szakértő. „Ha területileg nem egy sziget vagy, mint Britannia, a határokat lezárni a migránsok elől egy egységes kontinensen problematikus”,--teszi hozzá Puskarev..

„A skandináv és a Benelux kétség kívül hagyományosan szoros kapcsolatokkal rendelkeznek. « Azonban, az Eu-tól külön nem lehetnek versenyképesek a geopolitikai óriások világában, olyanokkal mint Oroszország, Kína vagy az angolszász világ. Az euróintegráció pozitívumai egyelőre felülmúlják a valóban meglévő objektív negatívumokat”,--következtet a RANKhiGS (РАНХиГС) szakértője Szazonova.  

Orosz nyelvű forrás: https://www.gazeta.ru/business/2020/07/24/13164901.shtml?utm_source=yxnews&utm_medium=desktop&utm_referrer=https%3A%2F%2Fyandex.ru%2Fnews

Fordította: Halász Péter